6. forduló: Fonyód - Lengyeltóti 2-4 (0-2) |
Kristóf György |
2010.09.19. 14:59 |
Talán a legjobban várt mérkőzés egyike a Lengyeltóti elleni derbi. Sőt, a múltbéli ide-oda igazolások, a presztízs, és a szurkolók elmondásai alapján el is felejthetjük a talánt. A tények tehát magukért beszéltek a mérkőzést megelőzően, csakúgy, mint a várakozás, hogy hosszú idő után végre legyőzzük a szomszédvári csapatot.
Az előjelek már kicsit aggasztóbbak voltak, hiszen Mercz Laci és Molnár Ákos sem játszhatott a mérkőzésen, Pernecz Peti pedig sérülten vállalta a kapus szerepet. Ezeknél is aggasztóbb volt látni, hogy az első félidőben nem nagyon volt mit tenni a lengyeltótiak masszív védekezésen alapuló kontrái ellen. A bajt csak tetézte, hogy hamar vezetéshez jutottak vendégeink, ami kétség kívül megzavarta a csapatot. Koszics Károly is késve érkezett a találkozóra, így ő sem láthatta, hogy Zrínyi Miklós csapata megszerezte a vezetést.
Majd növelte is, egy kapu előtti kavarodás után. A szünetben volt miről beszélni. Kicsit rendezni tudtuk sorainkat, és Fenyvesi Flóri okos szabadrúgásgóljának köszönhetően szépítettünk. A gól érezhetően felhozta a csapatot, bár a kontrákban sokszor veszélyeztettek a vendégek. Az egyenlítéshez is közel kerültünk, de a helyzeteket nem sikerült értékesíteni, amit Szecsődi Gergőék kihasználtak, és 5 perc alatt eldöntötték a meccs sorsát.
A kudarc egyértelműen nagy, bár messze menő következtetéseket nem kell levonni. Klotz Balázs sérülése tovább rontja az esélyünket arra, hogy hétről-hétre ugyanazzal a csapattal készüljünk, így a folytonosság és a stabilitás is elvész a csapatból. Zamárdiban javítanunk kell! Hajrá Fonyód!
|
 |
5. forduló: Kéthely - Fonyód 5-3 (4-1) |
Kristóf György |
2010.09.13. 15:48 |
Bár kétségtelen nem övezte akkora érdeklődés a kéthelyi kirándulásunkat, mint mondjuk a hétvége szuperrangadóját, az Újpest - Ferencváros derbit, a hazaiak veretlen - sőt, pontot sem vesztő - csapata és az óvásunk után megítélt 3 ponttal a negyedik helyen álló csapatunk mérkőzésére sokan voltak kíváncsiak megyei viszonyokhoz képest.
Már az ifjúsági mérkőzés alatt is érezhető volt, hogy igazi futballhangulat uralkodik manapság Kéthelyen, plusz ösztönzőleg hathatott a búcsúi hangulat, hiszen vasárnap a falu védőszentjének napját is ünnepelték a községben. AZ előjelek nem voltak éppen rosszak, az öltözőben majdnem a teljes keret állt Koszics Károly rendelkezésére. Besenyei Balázs munkahelyi elfoglaltság -, Pernecz Peti az igail meccsen történt sérülése miatt nem lehetett ott a csapattal Kéthelyen - sajnos róla hosszab ideig is le kell mondanunk, hiszen orvosi utasításra karácsonyig nem futballozhat.
Az ötödik percben aztán még nagyobb bajba is kerülhettünk volna, hiszen Molnár Ákos ütközött egy hazai védővel - mint utólag kiderült, arccsonttörést szenvedett az esetnél -, de szerencsére folytatni tudta a játékot. Sajnos ekkor már hátrányban voltunk, ugyanis egy távoli szabadrúgásból nagyon hamar vezetést szereztek a hazaiak.
A lendületünk egy kicsit megtört, na nem sokáig, mert Vecsera Zsolti beadását Bogdán Krisztián gyönyörűen fejelte a léc alá. Amúgy is jó formában volt csatárunk, hiszen az elmúlt két találkozón 3 gólt termelt, így bizakodhattunk, hogy az egyenlítés után kicsit elbizonytalanodnak a hazaiak. Sajnos nem így történt, és óriási hibákból, oda nem figyelésből rövid idő alatt három gólt kaptunk. Hogy sokkoló volt, az enyhe kifejezés.
A szünetben Koszics Károly átszervezte a csapatot, Fenyvesi Flóri a középpálya közepére húzodott vissza, és egyértelműen jobban játszottunk, mint az első negyvenöt percben. Erdei Barna, és Bogdán Krisztián góljának köszönhetően 1 gólra megközelítettük Szekeres Tibor csapatát. Egyenlíteni is lehetett volna, ha jobban koncentrálunk, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a rendkívül agresszíven és erőszakosan védekező hazaiak ellen nehezen tudtunk helyzeteket kialakítani. Sőt, egy bedobás utáni lecsorgó labdát Kórosi óriási erővel a kapunkba zúdított, amivel gyakorlatilag el is dőlt a mérkőzés.
Szomorkodásra nincs sok időnk, hiszen szombaton jön a Lengyeltóti elleni derbi. Az garantált, hogy nem lesz tízezer néző a mérkőzésen, mint az Újpest - Fradin, de a hangulat és a várakozás a két csapat körül az hasonlóan izgalmas lesz. Minél több szurkolóra lesz tehát szükségünk, hogy begyűjtsük a szomszédvár elleni három pontot! Hajrá Fonyód!
|
|
4. forduló: Fonyód - Balatonszemes 5-1 (4-0) |
Kristóf György |
2010.09.05. 19:50 |
A múlt heti, Igalban elszenvedett vereségünk egyetlen pozitívuma a második félidőben mutatott támadójátékunk volt. Nem nehéz tehát kitalálni, hogy abból a meccsből mi maradt meg inkább az emlékezetünkben. Persze a hibákból - amik akadtak bőven - mindig lehet tanulni. Úgy tűnik, hogy ezen a szép, futballra alkalmas időben ez sikerült is...
Kitűnően előkészített pálya, nagyszerű talaj, és a szokottnál kicsit talán több néző fogadta a csapatokat szombaton a József utcai futballpályán. Na meg persze a hangosbemondó, hiszen a FIFA Fair Play napját ünnepeltük. Kristóf Gyuri mondta el a sportszerű játékról írt gondolatokat, majd a két csapatkapitány vette át a szót, hogy aztán Dávid Róbert sípszavára megkezdődjön a mérkőzés.
Méghozzá nem is rosszul. Koszics Károly 19-re lapot húzott, és az első félidei játékot látva ez igencsak bejött. A négy védő előtt három középpályás, és három csatár rohamozta a szemesi kaput. Pernecz Peti sérülése miatt ezúttal Pécsek Zoli húzhatta magára a kapusdresszt, míg a védelem jobb oldalára visszatért Németh Norbi, aki a hosszúra nyúlt hajózási szezon után a csapat rendelkezésére állhatott. Domján Milán Erdélybe utazott, míg Keöves Andris eltiltás miatt nem játszhatott, így Klotz Balázs és Dancs Norbi volt a két hátsó ember a védelem tengelyében.
Folyamatosan alakítottuk ki a helyzeteket, a letámadás, valamint a nyomás meg is hozta gyümölcsét, 4 góllal terheltük meg Szentiványi Gábor csapatát az első félidőben. Szebbnél szebb gólokat rúgtunk, na meg persze szerencséseket is - gondoljunk csak Erdei Barna találatára, ami éppen csak becsorgott -, a lényeg azonban az, hogy magabiztos előnnyel vonulhattunk az öltözőbe. Fenyvesi Flóri nagyszerű érzékkel hozta helyzetbe társait. Molnár Ákos 17 méteres lövésénél, valamint Bogdán Krisztián góljánál is Flóri volt az előkészítő. Vecsera Zsolti is megtalálta góllövő cipőjét, oldalról, jó 25 méterről, óriási gólt akasztott a bal felső sarokba.
A fordulás után ugyan visszavettünk egy kicsit a tempóból, a különbség azonban nem csökkent. Sőt. Dancs Norbi egy gyönyörű szögletvariációt követően talált a kapuba. Aztán kicsit leálltunk, lankadt a figyelem, talán az erő is fogyott. Egyre másra alakították ki a lehetőségeket a vendégek, majd a vége előtt nem sokkal szépítettek. Persze mi is veszélyeztettünk, de a koncentráció már nem volt teljes, így maradt a négy gólos különbség.
Rég nem látott nagyszerű támadójátékunknak köszönhetően megszereztük a 9. pontunkat ebben a bajnokságban, és a tabella negyedik helyén várjuk a folytatást. Egy biztos, Kéthelyen nem lesz egyszerű dolgunk, de ahhoz kétség sem férhet, hogy nem feltartott kezekkel megyünk Szekeres Tibor bombaformában lévő csapatához... Hajrá Fonyód!
|
|
3. forduló: Igal - Fonyód 4-3 (2-1) |
Kristóf György |
2010.08.31. 11:43 |
Nem fürödni, focizni mentünk Igalba, egy igazán szép, napos délutánon - holott nem olyannak ígérkezett. Felhős, borús időt jósoltak a mindent tudók, akik szerencsére - mint oly sokszor - tévedtek. Több éves tapasztalatból mondhatom, sosem fogadott még minket a házigazda ennyire jó "állagú" pályával, így hát minden adott volt egy parázs, kitűnő hangulatú mérkőzéshez.
Aztán szokás szerint jöttek a gondok. Lukácsi Dávidot sehogy sem lehetett utolérni telefonon, csakúgy, mint Erdei Barnát. Mercz Laci nem vállalta a kezdőcsapatban való szereplést, mivel sérült térde nem igazán gyógyult meg Szőlősgyörök elleni meccs óta. Mellette csak Kristóf Gyuri ült a padon, így hát elég foghíjas kerettel érkeztünk Tanító Tibor együtteséhez.
Persze voltak visszatérők is. Fenyvesi Flóri először játszott bajnoki mérkőzésen, és Klotz Balázs is játékra jelentkezett a múlt heti hiányzása után, így hát viszonylag erős kezdőcsapattal vághattunk neki a találkozónak. Ami hellyel-közzel nem kezdődött rosszul. Na persze csak azért mondhatjuk ezt, mert a hazaiak nyomása közben, gyakorlatilag a semmiből, megszereztük a vezetést. Bogdán indította Fenyvesit, aki pár lépés után a hosszúba gurította a labdát (0-1). Ilyenkor mondhatná az ember, jókor jött a gól. Hát még, ami utána történt. A hazaiak egyik magáról megfeledezett játékosa lökdösődni kezdett egy szabadrúgás elvégzése előtt, amit a játékvezető megelégelt, és piros lappal "jutalmazott". Megnyugodni, átvenni a játék irányítását, fárasztani a megfogyatkozott ellenfelet. Nagyjából ezt kellett volna tenni. Ehelyett, érthetetlen kapkodás, szétesés, és 3 kapott gól következett...
A hazaiak 10 emberrel is fölénk kerekedtek, amivel nem nagyon tudtunk mit kezdeni. Több futással, és labda járatással nyilván meg lehetett volna akadályozni a nyomást, azonban erre sokáig várni kellett. Egészen Bogdán Krisztián szépítő találatáig, ami érezhetően megfogta a hazai csapatot. Nem sokkal később sikerült is egyenlíteni, ugyancsak Bogdán volt a találat szerzője, aki ez mellett még számos alkalommal került helyzetbe, csak a befejezés nem mindig sikerült sajnos.
Aztán egy ártalmatlan szituációnál megsérült Pernecz Peti - a bal kezén kifordult a középső ujja -, cserekapus hiányában pedig Dancs Norbi vállalta a portás szerepét. Sok dolga ugyan nem volt, de egy szabadrúgásnál sajnos nem tudott hárítani, így az igaliak megszerezték a vezetést, s mint később kiderült, a győzelmet is.
10 emberrel is próbáltunk egyenlíteni, a helyzetek meg is voltak, de gólt lőni nem sehogy sem sikerült. A végén még Keöves Andrist is kiállította a játékvezető, nehezebbé téve ezzel a következő mérkőzést, hiszen az egész védelem kiesik a Balatonszemes elleni találkozó előtt. Összességében elmondható, hogy a második félidei támadójátékunkra lehetne építeni, de azt, egy masszív védekezés nélkül nehezen lehet majd kapott gól nélkül megúszni, és ez nem csak a hátul helyezkedő bekkek számlájára írható, hanem az egész csapat védekezésére. Van mit gyakorolni tehát, szombaton jön a Balatonszemes. Hajrá Fonyód!
|
|
2. forduló: Fonyód - Bábonymegyer 2-1 (1-1) |
Kristóf György |
2010.08.23. 10:26 |
Bár a múlt heti, Szőlősgyörök elleni mérkőzés óvás alatt van, nem tekinthettünk el Klotz Balázs legutóbbi csapatánál mutatott játékunk mellett. Bizakodni persze mindig lehet, és kell is. Az előjelek most nem voltak túl bíztatóak, és ez a mecs napján még tovább fokozódott, hiszen Fenyvesi Flóri nem tudott jönni focizni, Mercz Laci és Molnár Ákos egész héten sérüléssel bajlódott, Klotz Balázs pedig dolgozott...
Csodaszép új mezben, új labdákkal vonultunk a pályára, hogy a pénteki tüzijáték - augusztus 20. volt, ne feledjük - aztán folytatódjon a szombati kezdősípszót követően is. Na persze nem volt annyira fényes és hangos, de egy két lövés még a sokat látott pesszimista szurkolókat is meglepte. Hát még minket a vendégek, akik a 6. percben egy védői figyelmetlenség, vagy mondjuk inkább úgy, meg nem értés eredményeként megszerezték a vezetést. A lehorgasztott fejek láttán azt is gondolhattuk volna, hogy ott folytatódik minden, ahol Györökben abbamaradt - már nem az óvást tekintve persze -, azonban a játékosok, felülkerekedve a már említett gondokon, küzdöttek és hajtottak becsülettel. Még ha a gépezet nem is úgy működött, ahogyan azt sokan elvárják.
A mezőnyfölény érezhető volt, fokozatosan átvettük a játék irányítását, és főleg bal oldalról veszélyeztettünk. Végre a szögletek is jók voltak, és mertünk lőni is. Nem is akárhogyan. Kovács Norbi gurított vissza Vecsera "Raben" Zsolti elé, aki 17 - szerinte 18 - méterről a léc alá ágyúzott. Meg is jegyezték sokan, hogy érett a gólja. Na persze nem nyugodhattunk meg egy kicsit sem, hiszen a felesleges szabálytalanságokból rendre veszélyeztettek a bábonyiak. Több életveszélyes ívelésüknél is csak a szerencsén múlott, hogy nem fejeltek újabb gólt.
A fordulást követően sok minden nem változott. Szövögettük támadásainkat, és próbáltuk felőrölni a Német József által vezérelt védelmet. A középpályán egyedül Horváth Istvánban - játékosedző - volt fantázia, több szabadrúgást is kiharcolt, a mi szempontunkból kedvezőtlen helyeken. Ezen kívül főleg az előreívelésekben látták vendégeink a gólszerzési lehetőséget, persze a már említett, jobbnál jobb szögben elvégzett szabadrúgások, nem kis aggodalmat okoztak a szurkolók, na meg persze Pernecz Peti lelkében.
Az erő fogyott mindkét oldalon, jöttek a frissítések. Lukácsi Dávid nagyszerű ütemben lépett a pályára, és rendkívül agilisan játszott. A lövőkedv sem múlt el, Kovács Norbi gondolt egyet, és kb. 30 méterről leadott bombáját csak nagy nehézségek árán védte Pál kapus. Előtte nem sokkal Mercz fejelt Molnár szögletét követően, amit szintén nagy bravúrral védett a vendég portás.
Aztán először a mérkőzésen - és a bajnokságban - megszereztük a vezetést. Már a hajrában jártunk - jó negyed óra lehetett vissza a találkozóból -, amikor Erdei csapott le a labdára és a bábonyi védelem bizonytalanságát kihasználva beállította a 2-1-es végeredményt. A végén még félhettünk egy-két szabadrúgásnál, de azok már nem jelentettek különösebb gondot, így megszereztük első - pályán aratott - győzelmünket a bajnokságban. Dancs Norbi kisimult arccal süthette a húst a srácoknak és azoknak, akik ott maradtak velünk beszélgetni. Folytatás jövő héten Igalban...
|
|
1. forduló: Szőlősgyörök - Fonyód 6-1 (2-0) |
Kristóf György |
2010.08.12. 11:07 |
Azt szokták mondani, idejében jött a pofon... Na de ekkora??? A megyei másodosztály nyitófordulójában akkora "sallert" kaptunk a házigazda Szőlősgyöröktől, amit még a zsigereinkben is érezhettünk. Persze ilyenkor jobb elfelejteni az egészet. Minél előbb. Viszont a hibákból tanulni kell, kicsit beszélni róla, aztán felejteni. Az eredményt, a mutatott játékot, a hozzáállást, egy szóval mindent.
Pedig nem erre készültünk. Legalábbis az előzetes várakozások sokkal többet ígértek. Vagy csak önámítás az egész, és annyira tévúton járunk, hogy magunk sem vesszük észre? A választ megkapjuk majd, és hogy az pozitív legyen, óriási fordulat szükséges. A győzelemért, a pontokért sokkal többet kell tenni, és itt nem csak a játékra, a passzokra, a cselekre gondolok. Persze a legfontosabbak ezek a "mozzanatok", csak a gond abban rejlik, hogy megfelelő felkészülés - mentálisan, teszem hozzá rögtön - nélkül ne várjunk sokat. Ha továbbra is ilyen hozzáállással fogunk nekimenni egy mérkőzésnek, ha az edzéseken nem feszülünk meg, ha nem segítünk egymásnak, ha nem beszélgetünk és nem teszünk meg mindent a másikért, akkor mint csapat fogunk megbukni. Jön a közhely: nem kicsit, nagyon...
A vélt és a valós tudásunk jelenleg olyan messze van egymástól - újabb közhely -, mint Makó, Jeruzsálemtől... Mindenki szálljon magába, gondolkozzon el azon miben hibázott és beszéljük meg. Ha az kell, hogy edzések után még maradjunk egy kicsit, akkor maradjunk. Csak akkor lehet megteremteni az alapjait egy normális csapatnak, ha megtanulunk küzdeni a másikért és nem a társakban keressük a hibákat. Mert olyan játékos nincs, aki nem téveszt egyet sem egy mérkőzésen.
Egyetlen pozitívum, hogy Slezák Barni bajnoki mérkőzésen is bemutatkozott a felnőtt csapatban. 15 évesen! És ha még ez sokaknak nem is tetszik - érthetetlen módon teszem hozzá rögtön -, mi akkor is büszkék vagyunk rá. És lehetünk is... Akik pedig másként gondolkoznak ezzel a kérdéssel kapcsolatban, azoknak azt kell megérteni, hogy a tehetségeinket igenis őrizni kell, és nem szabad hagyni, hogy idővel kárba vesszenek...
A végére még csak annyit, tanuljunk ebből a pofonból. Vonjuk le a következtetéseket, és forduljunk 180 fokot. És ez még akkor is így van, ha jogosulatlan játékért megóvtuk a mérkőzést...
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…