Az év első játékpercei az ismerkedéssel teltek, a csapatok felmérték egymást, de mindkét oldal sok hibával tette mindezt, így elég idény eleji formát mutattak. A hatodik percig kellett várni az első gólra, az Izzó fiatal védelmét Bakos Zita minden rutinját bevetve mattolta, ezzel szereztünk vezetést. Vendégeink büntetőt hibáztak, mert Antal – Bicsár Barbara bravúrral hárítani tudott, majd ahogy ilyenkor történni szokott, legeredményesebb játékosunk, Szász – Reichert Szabina lőtt újabb Petőfi SE gólt. Ez a mozzanat sor jól mintázta a későbbieket is, hiszen megjött az önbizalmunk, komoly kapusteljesítménnyel, stabil, szervezett védekezéssel és egy közepesen hatékony támadójátékkal. A félidő folytatásában tehát jól alakultak a dolgaink, kiválóan kapcsoltuk ki az ellenfél legveszélyesebb támadóját, a beállóst, akit alig hagytunk levegőhöz jutni is, mint kiderült, ez döntő volt. Mégpedig azért, mert az ő eredményességére épített az ellenfél, de az ellehetetlenítésére nem sikerült megfelelően reagálniuk, ezzel kihúztuk az Izzó méregfogát, megbénítottuk a játékukat. Azt azért nem állíthatjuk, hogy futószalagon termeltük a gólokat, de az előnyt megbecsültük, megőriztük, amellett, hogy még csapatunk is kereste önmagát. A szünetet jelző dudaszó pillanatában 7-4-et mutatott az eredményjelző, mely gólszámra karcsú, de teljesen reális volt.

A pihenő időben játékosaink a szakvezetéssel tisztázták az elképzeléseket, megbeszélték a problémákat, melyek javítása a második játékrészben már minőségi javulást és a különbség növelését hozták magukkal. A hatékonyságunk az előre játékban egyértelműen megnőtt, ellenfelünk ötlettelen játékát jól kontrolláltuk ellentmondást nem tűrő védekezésünkkel. A kapusteljesítmény ekkor már kimagasló, bőven az átlag feletti volt, ami nagyszerűen illeszkedett a védelem munkájához. A csapat tudását nem igazán tette próbára a vélhetően gyenge napot kifogó Kanizsa, melyre tulajdonképpen hatvan percen át rá tudtuk erőltetni akaratunkat. A mérkőzés kimenetele voltaképpen már a negyvenedik perc környékén eldőlt (13-6). Ezt követően is törekedtünk gólokat szerezni, kicsit visszább esett a koncentráció hátul, ezért kaptunk is pár találatot a végéig, de két pontunk nem forgott veszélyben (21-14).

Örömteli a győzelem önmagában, ami megérdemelt és magabiztos volt, de az a tény is fantasztikus, hogy immáron zsinórban az ötödik hazai bajnokin maradtunk veretlenek, 4 győzelemmel és 1 döntetlennel. Ehhez is külön gratuláció a lányoknak, személy szerint pedig érdemes kiemelni kapusainkat, akik magas szinten teljesítettek: Antal – Bicsár Barbara a statisztikai mutatók alapján 63%-al babonázta meg az ellent, de Fekete Dóra is 50%-os hatékonysággal oldotta meg a rá háruló feladatot. A támadásaink lehettek volna jobbak is, de ne legyünk elégedetlenek, mert a győzelemhez most ez is elég volt, Szász – Reichert Szabina 8 és Takács Nóra 7 találatát pedig minden alkalommal megsüvegelnénk. Csapatunk legközelebb csak márciusban lép pályára, de csak egy héttel a hivatalos szezon kezdet után, mert a boglári, szomszédvári rangadót néhány héttel későbbre halasztották a nyitófordulóból.

Hajrá, Fonyód!

Petőfi SE Fonyód – Izzó SE Nagykanizsa 21-13 (7-4)

2013. február 16. szombat, Fonyód, Zákányi Kálmán Sportcsarnok

Nézőszám: 40

Játékvezetők: Bán – Farkas, Gágó

Petőfi SE Fonyód: Antal – Bicsár Barbara,- Bors Viktória, Szász – Reichert Szabina (8), Szász Alexandra, Proity Mónika, Sára Krisztina, Tóth Piros (2)

Csere: Fekete Dóra (kapus), Bakos Zita (4), Takács Nóra (7), Németh Helga
*zárójelben a szerzett gólok száma

Csabi Péter:

Sárgalap: 3-3

Kiállítások: 8 ill. 0 perc

Büntetők: 5/4 ill. 6/3