Győzelemmel zártunk!

Szombat délután, rekkenő hőségben lépett pályára kézilabda csapatunk, a negyedik fordulóból elhalasztott, vonyarcvashegyi mérkőzésen. Ez volt a szezon harmadik betonos pályáján vívandó összecsapása, ráadásul szó szerint magas hőfokú meccsre volt kilátás, mert a hőmérő higanyszála még a 30 fokot is meghaladta. A helyszín egyébként egy közvetlen Balaton parti pályán volt, szép környezetben.

Csapatunk nagyon szerette volna győzelemmel zárni a bajnokságot, az őszi győzelmünk után talán reális elképzelésnek is tűnt, de persze a nyári szezon előtt betonon már nem szabadott felesleges kockázatba  belemenni. Ugyanakkor 10 játékos utazott el a meccsre, ami mostanában már jó utazó keretnek számít. Igaz, hogy a betegségből visszatérő Mátis Veronika még nem volt teljesen fitt, Nagy Vivien kapusunk játéka pedig az utolsó pillanatig kérdéses volt, de szerencsére el tudott utazni a csapattal, Bakos Zita vezetőedző eredményes közbenjárásával. Proity Mónika nem tudta vállalni a találkozót munka miatt, de a visszavonulás gondolatával kacérkodó Bors Éva igen. Így azt lehetett mondani, hogy aránylag jó variációs lehetőségek álltak a stáb rendelkezésére. Különös tekintettel arra, hogy a vonyarciak nem voltak ilyen szerencsések, munka és ballagások miatt végül egyetlen cserével vállalták a meccset. Azt lehetett sejteni, hogy az utóbbi hetekben tapasztalt sovány létszámaink miatt mi jobban hozzá vagyunk szokva a fizikai igénybe vételhez, valamint a kicsivel több csere lehetőség miatt erőnlétileg alighanem jobban bírjuk majd a meccset.

A mérkőzés elején mindebből még nem látszott semmi, vendéglátóinkat is rendkívüli módon motiválta a győzelem reménye, keményen, de sportszerűen felvették a kesztyűt. Szász – Reichert Szabina látványos góljával hamar vezetéshez jutottunk, de aztán jött is a válasz. Ez az adok - kapok így alakult egészen a hetedik percig, amikor is egyenlítenünk kellett, mert addigra átvették a vezetést, ekkor tehát 4-4 volt az eredmény. Ezután egy kisebb gólcsend következett, a kánikulában lassult a mérkőzés tempója, de így is sok volt a hiba. A mieinknek sikerült váltani, a tízedik perctől fogva valósággal állva hagytuk a vonyarciakat, amikor a félidő hajrájának kezdetén időt kért a hazai mester, már megnyugtató előnnyel vezettünk (5-9). Ezzel azt el tudták érni, hogy megtörjön a lendületünk, de ők sem lettek hatékonyabbak, a nagy napot kifogó Nagy Vivien pedig parádés teljesítményét egy hetes hárításával koronázta meg. Ez végérvényesen elbizonytalanította az északi partiakat, mi pedig a félidő vége előtti időkéréssel rendeztük a sorokat, mely után sikerült is góllal zárni a játékrészt (5-10).

A félidőben az egyik legfontosabb dolog az volt, hogy a játékosainkban tudatosított komoly győzelmi esély ne menjen át könnyelműsködésekbe, hanem továbbra is koncentráltan, magabiztosan tudjanak kézilabdázni. Azt 30 perc alatt is sikerült számunkra idegen talajú pályán is bizonyítani, hogy jobb csapatunk van, a tabellán előrébb elfoglalt helyezésünk nem véletlen. A második félóra elején két gyors góllal kezdtünk, még markánsabbá téve előnyünket, ezután erre még reagáltak, és kaptunk két találatot. A félidő feléig megint a Petőfi SE tudott dominálni, a mi akaratunk érvényesült egy 3-0-s szériával (7-15). Gyakorlatilag ekkor már egészen nyugodtan lehetett rá számítani, hogy meg lesz a két bajnoki pont, de azért a csapat megfelelően ambiciózus volt, nem elégedett meg ennyivel, további gólokra törekedtünk és még dominánsabb különbségre. Ezért a végéig tovább őröltük az ellenfél csapatát, akik teljesen elkészültek erejükkel, de természetesen a fonyódi lányok is egyre csak fáradtak. Szerencsére nálunk mindig jó ütemben sikerültek a cserék, így kellően friss és higgadt maradt a csapat azokban a szituációkban, amiknek hála kialakulhatott a végeredmény (11-21). Egy tízgólos győzelem igen szép teljesítmény ennek a szezonnak a zárásaként!

Ezzel véget ért tehát az Nb3-as kézilabda bajnokság Somogy – Zala csoportjában a küzdelem, első éves, újonc csapatunk a tízedik helyen végzett, 11 pontot begyűjtve, ami öt győzelmet és egy döntetlent jelent. Ez nem rossz teljesítmény, nyilván, ha nem jönnek közbe komoly sérülések, meghatározó játékosok kiesése, komoly fluktuáció és ebből eredő folyamatos létszám gondok a keretet illetően, akkor lehetett volna az eredmény még szebb is, de az évad végi részletesebb értékelésre majd külön cikkben térünk még ki.

A lányok most teremben befejezték a munkát, de nem maradunk teljesen kézilabda nélkül, hiszen ugyan egy teljesen más műfajt jelentő módon, de a strandon többen folytatják, a héten már homokon edzenek azok, akik a strand kézilabdát is művelik. Csapatunk vezetése kupát is szervez augusztusra és részt vesz máshol is ilyenen, ezen rendezvényeken elért eredményeinkről majd természetesen beszámolunk.

A jövőt illető kérdéseket tisztázandó pedig természetesen már javában zajlanak az egyeztetések, amint konkrét, hivatalos információink lesznek, jelentkezünk híreinkkel!

Addig is mindenkinek jó nyarat kívánunk a kézilabda csapat nevében, kinek jó pihenést, kinek jó munkát, kinek pedig sok sikert a strandokon!

Hajrá, Fonyód!