Az erőtartalékok végén

Vasárnap délután újra Fonyódon volt mérkőzése a Petőfi SE kézilabdás hölgyeinek, a dobogóért hajtó Zalaszentgrót érkezett hozzánk. A mérkőzés esélyese a zalai csapat volt, a papírforma, a tabella, na meg az őszi meccs alapján, ahol bár tartalékosan is tisztesen helytálltunk, de legyűrtek bennünket. Az utóbbi időszakhoz képest elfogadható létszám, 10 fő állt szakvezetőnk rendelkezésére, de árnyalta a képet, hogy közülük Boros Mariann egyelőre csak hetest lőni tud, visszatérő csapatkapitányunk, Tóth Piros és Németh Helga is sérülten vállalta a játékot, Proity Móni újra mezőnyben teljesíthetett. Vendégeink a náluk megszokottaktól eltérően szűkebb kerettel érkeztek, pedig nekik legalább 1 pontra szükségük volt, hogy a Barcsot letaszítsák a dobogóról.

Szép számú vendégszurkoló tette tiszteletét csarnokunkban, érmes reményeiket heves, hangos biztatással igyekeztek nyomatékosítani. Az első éremleges momentum egy szentgróti gól volt, amire kisvártatva Bakos Zita válaszolni tudott. Ettől kezdve beindult a ZKC henger, tempós, magabiztos, dinamikus játékkal irányították a mérkőzést, fokozatosan növelték előnyüket. Nekünk több hiba csúszott a támadásainkba, ezért válaszaink elmaradtak. Az elmúlt hetekben kevés játékossal tudtunk edzeni és játszani a meccseken, ezért lehetett tudni, hogy az utolsó erőtartalékokat mozgósították a lányok. Ebből természetesen egy becsületes küzdelemre tellett, de szép játékra, szoros eredményre nem volt esély. Néhány szép gólt azért sikerült lőni, ami már a szerény létszámmal begyakorolt szituációkból született, ezért dicséret illeti a lányokat. Az viszont már az első 30 percben is egyértelmű volt, hogy a dobogót elérni vágyó vendégek kétséget nem hagynak a felől, kié lesz a győzelem. A félidőben már egy markáns különbség volt a csapatok között, ami jelen helyzetünkben el is döntötte a meccset (12-17).

 A második játékrészben kezdetben simán értek el találatokat a zalaiak, mi teljesen beragadtunk ekkor. Ezután viszont iszonyatos gólcsend következett, a vendégek elmondása szerint az jött ki rajtuk, hogy ezúttal két komplett sor helyett csak 2-3 cseréjük volt, ezért kondicionális problémáik voltak. Konkrétan a 41 és az 58-ik perc között nem kaptunk gólt, nagyobb probléma volt, hogy csak kettőt faragtunk a hátrányból, még hetes is kimaradt. Pedig ebben a periódusban esélyünk volt a felzárkózásra, hiszen volt egy feljavult kapus teljesítményünk, jobb védekezés és elbizonytalanodott vendégek. Sajnos mindez kihasználatlan maradt, a lefújás előtt volt egy pörgős gólváltás, de a lényegen már nem változtatott. A vendégek magabiztos győzelmet értek el megérdemelten, ezzel övék a bajnokság bronzérme is, ehhez ezúton is őszintén gratulálunk!

Csapatunk legfőbb problémája egyértelműen a létszámából adódik, ez mind kihat a védekezésre, a támadásra, erőnlétre, játékra, ezáltal az eredményeinkre is. Ezen a meccsen is kifacsart játékosok jöttek le a pályáról, akik egy jobb helyzet kihasználással többet is elérhettek volna, de irreális lett volna bravúrt várni. A végeredmény elfogadható, hiszen a csapat mindent megtett, időnként meg tudtuk nehezíteni egy dobogós csapat dolgát. A bajnokság további eredményeitől függetlenül az is eldőlt, hogy két csapatot megelőzve a Petőfi SE a 10-ik helyen végez, ami egy újonc csapatnál nem nevezhető rossz teljesítménynek. Még egy halasztott bajnoki van hátra, a Vonyarcvashegy vendégei leszünk.

Hajrá, Fonyód!