Bár a Ságvár elleni vereség kicsit megfogta a csapatot, az elmúlt hetekben mutatott játék és összetartás bizony arra engedett következtetni, hogy akár meglepetést is szerezhetünk Balatonberényben. A mérkőzés egyértelmű esélyese volt a házigazda, de nem feltétlenül fogadtak volna semleges szurkolók sem sima 1-est a képzeletbeli tipposzlopon.

A kétkedőknek - már, aki nem bízott a berényi sikerben - lett igazuk, hiszen egy nagyszerű első félidőt produkáltunk, amivel gyakorlatilag eldöntöttük a három pont sorsát. Rögtön a mérkőzés elején megszereztük a vezetést, ami a kissé másnapos berényieket összezavarta. Dancs Norbi sokadszor érkezett elentmondást nem tűrően a kapu előterébe egy szögletet követően, és nagyszerű mozdulattal talpalt a hosszú sarokba. Nem álltunk le, és egy labdaszerzést követően Fenyvesi elé került a játékszer, aki két védőt maga mögé utasítva, eldőlve, gyönyörűen passzolt a jobb alsó sarokba. Két gólos volt már az előnyünk.

Hogy ne legyünk teljesen nyugodtak, arról egy jól kivitelezett szöglet gondoskodott, és a kissé enerváltan futballozó Kiss Péter helyét felváltó játékos első labdaérintésre fejelt Pernecz kapujába. Egy gólosra csökkent az előnyünk, de ez sem zavarta össze a csapatot. Stabilan védekeztünk, teret nem hagyva a berényiek gyors csatárának, és a kontrákban bízva mentünk előre. Egy csapatként működtünk, amire hosszú idő óta nem volt példa. Egy jobb oldali akció után ismét Fenyvesi elé került a játékszer, akit ugyancsak nem tudtak szerelni a hazai védők, és ezúttal a rövid sarokba célzó csatárunk góljával újra két gólos előnyre tettünk szert. Azt szokták mondani, a szünet előtt jön a legjobban a gól - már a gólszerző csapat szempontjából -, jelentjük, a találatot követően nem sokkal le is fújta az első játékrészt a játékvezető.

A fordulás után egyértelműen a védekezésre helyeződött a hangsúly, bár hozzá kell tennünk, ez abszolút nem volt tudatos. Balogh Béla csapata ekkor igencsak feljebb tolta a védekezést, és hibára próbálták kényszeríteni hátsó sorunkat az állandó felívelgetéssel. A lábak nem remegtek meg, szilárdan tartottuk a két gólos előnyünket, és egy-egy óriási helyzetet elpuskázva már arra is gondolhattunk, hogy a hazaiak ezen a találkozón már nem találnak a kapunkba. Vecsera Zsolti előtt közben óriási lehetőség adódott, egy kicsit talán elkapkodott lövése elkerülte a kaput. A hajrában a hazaiak egyetlen gólját szerző játékosát kiállította a játékvezető, melyet a hazai szurkolók és sportvezetők nehezen tudtak feldolgozni. Talán a játékossal kellett volna elbeszélgetni, hogy a földön fekvő ellenfelét nem szerencsés leköpni. Teljesen jogosan mutatták fel neki a piros lapot. Mi pedig teljesen megérdemelt győzelmet szereztünk, ami azt is jelenti, hogy a középcsapatok első feléhez sikerült felzárkózni. Legközelebb a szomszéd Balatonboglár látogat Fonyódra, nem kisebb izgalmak várnak tehát Koszics Károly legénységére...