Amikor a listavezető látogat egy csapathoz, akkor általában nagy szokott lenni a várakozás. Kivéve talán a kiesés ellen küzdő csapatokat, ott inkább rettegni szoktak a bajnoki címre is esélyes gárdáktól. Ezúttal nem kellett túlságosan aggódnunk, hiszen a Balatonszentgyörgy elleni győzelemmel kicsit megnyugodhattunk, így jöhetett volna egy igazán jó kis ütközet a Ságvár ellen...

A feltételes mód azonban nem változik, hiszen a vendégek már az első félidőben négy gólos előnyre tettek szert. Gyakorlatilag négyszer kerültek a kapunk közelébe, amiből négy gólt szereztek. Az indiszponált védekezésünk olyan hibákat vétett, amiket még egy gyengébb játékerőt képviselő csapat ellen sem szabad, nemhogy a listavezető ellen. Duli Zsolték ki is használták ezeket a kihagyásokat, és magabiztosan futballozhattak a fodulást követően.

Hogy a nagy különbség, vagy a fáradtság okozta-e a zavart Vida András csapatánál, nem tudni, mindenestre sikerült szépíteni, és korrigálni az eredményen. Sokkal jobban játszottunk a fordulást követően, és Fenyvesi két góljával kicsit talán szebbé tettük az amúgy igen arcpirító eredményt. Sőt, ha kicsit jobban koncentrálunk, talán szorosabbá is tehettük volna a találkozót, igaz, a vendégek már nem nagyon erőltették meg magukat biztos vezetésük tudatában.

A következő két mérkőzésen jó lenne 4 pontot szerezni, és akkor a lehető legnyugodtabban várhatnánk a tavaszt. Illetve ott van még a Szőlősgyörök elleni hazai - előre hozott - találkozó. Ha ezeken a találkozókon a legjobbat tudjuk kihozni magunkból, akkor a kitűzött célt is sokkal nyugodtabban el lehetne érni. Hajrá Fonyód!