Petőfi SE Fonyód – Kutas NKC 23-34 (13-16)
Gál Tamás 2012.05.15. 21:04

Jobb volt az ellenfél!
Május második vasárnapján is hölgyeké volt a főszerep, mégpedig a Zákányi Kálmán Sportcsarnokban, ahol újra kézilabda mérkőzést rendeztek. Csapatunk vendége a Kutas csapata volt. A múlt heti kellemetlen vereség után szerettek volna javítani játékosaink, főleg, mert az őszi meccs miatt volt egy kis elszámolni valónk a kutasiakkal. Akkor emlékezetes meccsen döntetlen eredmény született, több sérüléssel, erősen véleményes játékvezetői ítéletekkel fűszerezett találkozó volt. Ellenfelünk tavasszal viszont felfelé ívelő pályára került, utólag tudtuk meg, hogy sikerült a télen komolyan erősíteni, ennek eredményeképpen egy – egy győzelem és döntetlen mellett minden meccsüket nyerték. Sejthető volt tehát, hogy utóbbi meccseinkhez hasonlóan ez sem lesz könnyű összecsapás, de nem is csak azért, mert ők alapvetően egy elég keményen védekező csapat, hanem mert játék minőségben is sokat javultak az elmúlt időszakban.
Csapatunk háza táján két hiányzó volt a tartósan sérültek mellett, a betegséggel küzdő, utóbbi időben megbízhatóan védő Nagy Vivien kapus, valamint egyéb elfoglaltsága miatt hiányzott Mátis Veronika. Rajtuk kívül a többiek a fedélzeten vártak bevetésre, visszatért a kapuba Proity Móni is. A legutóbbi hazai meccs tükrében és az összeállítást látva bizakodóak lehettünk, hogy jó eredményt lehet elérni.
A meccs elején felmérhető volt, hogy a Kutas már teljesen más felfogásban kézilabdázik, mint az ősszel. Szinte azonnal választ kaptunk arra, vajon mitől lettek ennyivel, látványosan jobbak az eredményeik: A válasz egyszerű, legalább két minőségi erősítés érkezett és őket jól integrálták abba a játékba, amiben az erő dominál, de az ő technikai tudásuk és képességeik sokkal több kreativitást visznek fel a pályára. Ezekből a lehetőségekből építkezve szereztek vezetést, de a meccs korai szakaszában mindig sikerült válaszolnunk a találatokra. Sőt, a hatodik minutumban átvettük a vezetést, ám ez mintha minket ijesztett volna meg jobban, sok hibát vétettünk, ebből újra ők tudtak előnyt kovácsolni. Az első negyedóra végén, ha szorosan is, de vendég vezetést rögzíthettünk, a játék képe pedig kiegyenlítettnek látszott, addig nüánsznyi különbségek voltak (6-8). Ezután egy gyengébb periódust produkáltunk, mind védekezésben, mind támadásban holtpont érkezett el, amit a nálunk rutinosabb ellenfél könyörtelenül kihasznált és komolyabb előnyre tett szert (7-12). Jókor jött az időkérés, ami azonnal nem is jelentett megoldást, de aztán a játékrész utolsó 10 percére összeszedettebb játékot és stabilabban védekező hatos falat hozott. A szünetre 13-16-os vendég előnnyel vonulhattak a csapatok. Ha már korábban vissza lehetett utalni az ez idáig utolsó hazai meccsre, a félidőben is, mert akkor is 3 gól volt a hátrány, amit végül sikerült megfordítani. Ez most sem tűnt lehetetlen feladatnak, ehhez egy ugyanolyan kontrollált, jó 30 perc kellett volna.
Ez azonban sajnos nem így alakult. A második félidő első kutasi lehetősége büntető lett és góllá is érett, amire még ugyanúgy sikerült válaszolni. Utána viszont megint egy gyenge időszak következett, a KNKC türelmesen, lendületesen, tudatosan végigvitt támadásokkal zavarta meg a nem eléggé összeállt védelmünket, akik így nem sokat tudtak segíteni kapusunknak. Emiatt persze folyamatosan nőtt a hátrány, a mi oldalunkon egyedül Szász – Reichert Szabina átlövéseiben volt meg a kellő átütő erő. Az ötvenedik percre már tetemes hátrányunk gyülemlett fel (20-26), ami ezúttal nem volt ledolgozható, mint a Csurgó ellen. Teljesen más mederben zajlott a találkozó, nem látszott olyan tűz és lelkesedés, bár mindenki tette a dolgát, de valami mégis hiányzott. A kapuban sem sikerült ezen a napon a mostanában már szokásos megbízható teljesítményt hozni, elmaradtak a bravúrok, persze ez szellős védekezés mellett nem is volt meglepő. Azt lehetett érezni, a csapat elfogadta, hogy jobb az ellenfél, amit a pályán be is bizonyítottak, de ez a beletörődő magatartás nem eredményezhetett mást, mint, hogy még több góllal kapjunk ki. Ennek tetőpontja az volt, amikor a vendégek kapusa figyelmetlenségünkből adódóan egész pályás gólt ért el. Igazából ekkorra a kulcsjátékosok is elfáradtak, a támadójáték leredukálódott a falban történő birkózássá. A védelem sem állt össze eléggé, ez sajnos az egész meccsen így volt, vendégeink nagyon erős belső hármasára egyáltalán nem volt ellenszer. Lényegében leginkább ez volt a döntő, nem is a támadások, hiszen hasonló számban elért góllal lehet meccset nyerni, de ahhoz zártabb fal és jobb kapus teljesítmény kell.
Legutóbb sikerült hazai környezetben, most ezeket nem tudtuk megvalósítani, így alulmaradtunk. Bár ez egy presztízs meccs volt, de jobb volt az ellenfél, ezt el kell ismerni. Az arány egy kicsit fájó, mert ha a második félidőben jobb a produkció, vagy az egész meccsen sikerül jobban védekezni, akkor sokkal szorosabb lett volna a csata. Ez azonban most így sikerült, ilyen is van, menni kell tovább!
Hajrá Fonyód!
Petőfi SE Fonyód – Kutas NKC 23-34 (13-16)
2012. május 13. Fonyód, Zákányi Kálmán Sportcsarnok
Nézőszám: 40
Játékvezetők: Bughardt, Bughardt
Petőfi SE Fonyód: Proity Mónika,- Tóth Piroska (1), Szász–Reichert Szabina (14), Szász Alexandra, Németh Helga, Nagy Angéla (1), Bors Éva (2)
Cs.: Bakos Zita (4), Bors Viktória (1), Sára Krisztina, Stamler Júlia
*zárójelben a szerzett gólok száma
Bakos Zita: Az első félidei teljesítmény jó volt. A második félidőre szétestünk. Egy ember nem tudja megnyerni a meccset.
Sárgalap: 3-0
Kiállítások: 8 ill. 6 perc
Büntetők: 4/3 ill. 7/6
|