Egy mezőny és egy kapuscserével vágtunk neki a Jád elleni derbinek, borús, esős időben. Már a mérkőzés első percétől kezdve érezhető volt a jádi nyomás, ennek ellenére mi szereztünk vezetést! A kapu előterében folyt a játék, amikor Latyák Erdei fejére bólintotta a játékszert, ő pedig a felső léc alá a kapuba fejelte azt! Nagyon biztató találat volt ez és ekkor jött csak a java! A 17. percben az ellenfél kapusa egy felívelt labdát kiejtett a kezéből, amelyre szintén Erdei csapott le és megszerezte második találatát is! Igazán jól alakultak a dolgok, de tudtuk még így sem lesz egyszerű. A mi kapunk előtt közben többször is kialakult veszélyes szituáció, de vagy szerencsénk volt, vagy ügyesen megoldottuk a dolgot, bár nem mindig szépen és látványosan. Aztán a félidő előtt ismét Gálosi, az ellenfél kapusa hibázott. A földön ejtette ki a labdát és Erdei Barna ezúttal is szemfüles volt és megszerezte saját maga és csapata harmadik gólját is!!! Nagyszerű teljesítmény, ráadásul mesterhármas! A félidőben Latyák Tamás nyugtatta a csapatot, hogy csak így tovább, mindenki bizakodott, hogy innen nem lehet veszíteni, sőt győzni kell! De tudtuk, nem lehetetlen mérkőzést fordítani 3-0-ról, ráadásul a második helyezett csapatnak. Mi is megfordítottuk Szemesen, titkon tartottunk tőle, hogy ez most is bekövetkezhet, csak velünk szemben.

A második játékrészben a vendégek még nagyobb fokozatra kapcsoltak. Nálunk folyt a vagdalózás, minél meszebb próbáltuk előre rúgni a játékszert, próbáltunk beállni egy kupacra és védekezni. Nagyon nehéz volt. Sokáig nem is bírtuk, bár nem a "védelem falát" törték át. Távolról, a kapunk elé bedobott labdát nem sikerült senkinek elfejelnie, elrúgnia és Szabó is elbambult egy kicsit, így aztán a labda a hálónkban kötött ki. Úgy tűnt sokak számára, hogy nem ért bele senki, így érvénytelen lenne a gól, de sajnos beleértek, legalábbis megadta a játékvezető. A találat felélesztette a vendégeket, még jobban, még keményebben nyomtak. Nekünk igazából nem is volt helyzetünk a második félidőben.

Telt, múlt az idő, beleadtunk mindent, csúsztunk, másztunk a vizes, sáros pályán, de nem bírtuk sokáig ismét. Egy lepasszolt szabadrúgáson tolt még kettőt a jádiak játékosa, majd laposan kilőtte a kapu bal alsó sarkát. Szabó beleért ugyan, de a laszti hatalmasat csúszott a vizen és beakadt! Ekkor már tudtuk, hogy nagy szerencse kell, hogy kihúzzuk az utolsó perceket. Úgy tűnt meglesz, sikerül megverni a második helyezett Jádot!

Az eső még jobban esett, szinte mintha dézsából öntötték volna. A 88. percben jártunk, amikor is Dancs Norbi le akart venni egy labdát a tizenhatoson belül. De a levétel pechesre sikeredett és a kezéhez is hozzáért a labda. Egyértelmű tizenegyes. Talán még ekkor is bíztunk a csodában, hogy kimarad vagy Szabó esetleg megfogja. Két tenyérrel bele is ért kapusunk a sarokra célzott lövésbe, de valahogy mégis bekúszott a teste alatt. Sajnos! Sajnos! Kiegyenlítettek. Ez volt, amitől rettegtünk a félidőben! Bekövetkezett. És vissza volt még némi hosszabítás is. Ekkor már Szabó Tomi állt a kapuban, ugyanis Szabó Rolandnál elszakadt a cérna a kiegyenlítést követően és megkapta második sárgáját is kakaskodásért. Az ellenfél játékosa szintúgy. Már csak kilencen voltak ellenünk, hiszen a 79. percben is idő előtt öltözőbe küldte egyiküket a spori, de szinte észrevehetetlen volt a létszámfölény, mert folyamatosan ők nyomtak. Az utolsó perceket nagy szerencsével, de megúsztuk. Maradt a döntetlen: 3-3.

Több csere hiányában sajnos kijelenthető, hogy nem bírtuk fizikálisan a fölényt. Ők többször tudtak frissíteni a csapaton és ránktapadtak szó szerint. Gyorsabban, többet és intenzívebben mozogtak. A látottakból kiindulva érthető, hogy sikerült feljönniük. Nagyon szép és kirívó teljesítmény lett volna részünkről, ha győzünk, de így is büszkék lehetünk az eredményre. Olyan játékosokkal a pályán, akik közül sokan hónapok óta nem léptek pályára, vagy például Bogdán Istvánnal az ifi egyik csatárával, aki először szerepelt a felnőttben. Mégis ügyesen játszott. Minenki küzdött, hajtott, erre nem lehet panasz!  Ezt az akaratot kell továbbvinni a következő meccsekre is. Ráadásul akkor már több tartaláékunk is lesz, így Latyák Tamás edző, ha kell, többször tud frissíteni a csapaton. Ez most hiányzott.

Hajrá Fonyód!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés