Egyáltalán nem látszott olyan nagy különbség a csapatok között a pályán, amit a tabellán látható különbség és a mi tartalékos összeállításunk vetített előre. Hogy érezted ezt a pályán?
 

- Én most kevésbé vettem részt a csapat teljesítményében, de fejlődő képesek vagyunk és a körülményekhez képest helyt álltunk.


A hazai csapat jó ideig nem tudott elhúzni, többször is sikerült kiegyenlíteni 2-3 gólos hátrányból. Ezúttal nagyon egyben volt a csapat és mentálisan a legtökéletesebben állt a meccshez mindenki. Neked mi járt a fejedben meccs előtt és közben?

- A meccs előtt,: hogy ez az utolsó meccsünk és csak jókedvűen kell részt vennünk rajta, hiszen nincs miért szomorkodunk, a tabellán előrébb vannak, mint mi, de ha küzdünk, bármi lehet. Közben: nagyon gyorsan elment az első félidő és nem voltunk rosszabbak, mint ők, egy - két poszton a meghatározó játékosaink hiányát jól helyettesítették a többiek.

A meccs végén az emberben nem volt hiányérzet, noha kikaptunk, mégis, mint ha csak nyertünk volna. Te mit gondolsz erről?

- Egyértelmű, hogy nyertünk, ezt nem vesztes meccsnek kell felfogni, hiszen most már együtt, csapatként tudunk küzdeni!

Most jön az őszi szünet, egy kis pihenés, ami a sok sérült miatt biztosan jókor jön. A felkészülés után pedig újra meccsek, mire számítasz a tavasszal?

- Reményeim szerint, egy nagyon jó felkészülési szakaszon fogunk átesni, a sérültjeink pedig felgyógyuló félben lévők lesznek, vagy már gyógyultak és teljes csapatként küzdünk tovább. Legalább 2-3 helyezést szeretném, ha javítanánk a tabellán.
Hajrá Fonyód!!!!!