Thriller a Zákányiban!

Két felvonásos, minden igényt kielégítő, izgalmas csatát hozott a Petőfi SE női kéziseinek soros bajnokija, a Vonyarcvashegy elleni hazai mérkőzés, az nb3 Somogy - Zala csoportjának küzdelmeiben.

Az egy héttel korábbi, botfai sikert követően bizakodva várta csapatunk harmadik hazai mérkőzését, melyen a győzelem reményében léptek pályára. Az összeállításban ismét volt meglepetés, a csapatkaitány, Boros Mariann a szélen kezdett. A mérkőzés az elejétől fogva a kemény védekezésről, fegyelmezett játékról szólt, így azonban nem volt könnyű helyzeteket kialakítani, gólokat lőni. Ennek köszönhetően a végig fej - fej mellett haladó csapatok egy gólos vendég előnnyel vonulhattak pihenőre a félidőben. Már ekkor is érezni lehetett a levegőben a győzelem lehetőségét, a mérkőzés hangulata ehhez mérten fokozódott.

Játékosaink a szünetben alighanem vért ittak, valamint bizonyára rendesen átbeszélték, mit kellene tenni a fordítás reményében, mert a Barcs elleni meccs második félidő kezdésének inverzét láthattuk. Okos védekezéssel, jó ütemű kiugrásokkal, labdaszerzésekkel teremtettünk sorra ziccereket, melyeket hatékonyan értékesítettünk. Ekkor egy 5-0-ás szériával mi hagytuk állva ellenfelünket, megszerezve egy 4 gólos előnyt. Valószínűleg a játékvezetők inkább az izgalmas végjátékra voksolhattak, mert innentől kezdve könnyű szívvel szórták ki játékosainkat két percre, miközben a másik oldalon számos alkalommal még csak nem is fújtak. A játékvezetők tehát egyáltalán nem teremtették meg a hazai pályát, de még az egyenlő feltételeket sem, így a vonyarciak fordítani tudtak. Szerencsére csapatunk folyamatosan fejlődik, így ebben a szakaszban sem kerültünk behozhatatlan hátrányba, így izgalmas végjáték alakulhatott ki. Melyet a vendégek nem is viseltek jól, egy meghatározó játékosukat szövegért és mutogatásért végleg kizárták a játékból, jogosan.

A mérkőzés végét pedig visszaadni nem lehet, aki ott volt, tudja mi történt, aki nem, bánhatja, mert amerikai forgatókönyvek nem tudnak olyan drámai fordulatokat megjeleníteni a filmvásznon, amit a Petőfi SE meg tudott a pályán. A mérkőzés vége előtt talán két perccel még mindig a Vonyarcvashegy gárdája vezetett, ekkor azonban Bors Éva villant kétszer, egy szenzációs átlövés góllal, valamint másodpercekkel a vége előtt egy lövés után megtámasztották a kezét, a labda azonban magasan szállva, a csarnokot várakozással teli csendre intve a kapus mögött behullott a kapuba. Ez volt a katarzis, robbant az aréna. A mérkőzés végén még a középkezdés után faultoltunk egyet, lejárt az idő, a játékvezetők egymással ellentmondóan mutattak, csapatunk néhány tagja örömében le, mások felrohantak a pályára, ám mivel időntúli szabaddobás mellett döntöttek a bírók, így két emberünket is kiállították. Az egész meccsen talán ekkor jött ki egyedül a még mindig meglévő rutintalanság. A szabaddobásból már nem lett semmi, ki tudja miért, a vendég játékos letette a labdát, meg sem kísérelte a lövést, persze legyen ez az ő bajuk!  

Összességében abszolút megérdemelten győztünk a szezonban és zsinórban másodszor, teljes mértékben kiszolgálva a lelkes hazai közönséget. A csapatból egyénileg kiemelni senkit nem kell, mert ez igazi csapat diadal volt, mindenki hozzátette a magáét! Fontos volt persze a tartás, ami a sok emberhátrányban kellett, illetve a 100%-os büntető értékesítés, ugyanúgy, ahogy csapatunk újdonsült gólszerzői, hiszen kapitányunk, Boros Mia (mindjárt háromszor, bejött az új poszt), valamint Hegyi Adrienn is megszerezte első nb3-as találatát! Gratulálunk!

A vendégek pedig a meccs végén méltatlanul viselték a vereséget, okolták a játékvezetést, bírálták csapatunk játékát (holott Bakos Zitát kétszer is hosszabban ápolni kellett a védekezésük miatt), valamint jelezték, hogy a vonyarci betonos pályán nagyon kemény meccs vár majd csapatunkra tavasszal... No comment!

Hajrá Fonyód!