A várva várt nagyderbi napja eljött. A tabella élén álló Balatonszentgyörgy érkezett hozzánk. A pontokat nézve van egy kis szakadék a két csapat között, de a mai napon sajnos bebizonyosodott, hogy játékban is. Hazai oldalról Fenyvesi Flórián nem tudott csatasorba állni egyéb elfoglaltságai miatt, ezért nyugodtan mondhatjuk minőségileg kicsit gyengébb támadósor állt Koszics Károly rendelkezésére. A mérkőzés első perceiben még csak a tapogatózás ment a két csapat között, de már az elején látni lehetett, hogy nem lesz "habossütemény" a mai mérkőzés hazai szempontból. Részünkről Mercz Laci előtt adódott lehetőség egy kapu közeli szituációban, de sajnos kimaradt. Válaszul a vendégek egy veszélytelen helyzetből megszerezték a vezetést, amikor is a vizes talaj (talán), megtréfálta kapusunkat és nem ért időben egy indításra. Persze ebben a védelemnek is volt bűne, de visszacsinálni már nem lehet. 0-1. Nemsokkal később a szentgyörgyiek szabadrúgáshoz jutottak. A vizes talaj sajnos ismét ránkvetette "átkát", a labda a hálónkban kötött ki. 0-2. A félidőben egy beívelésből még rúghattunk volna gólt, de az érkező emberek előtt elsuhant a játékszer. A félidőben tehát 0-2-vel fordultak a csapatok. A második játékrész elején úgy tűnt összekaptuk magunkat. A vendégek át sem tudtak jönni a félpályán, de gólt valahogy nem tudtunk szerezni. Nem akart összejönni, pedig nagyon kellett volna. És ez az időszak igazi vízválasztónak tűnt, utólag elemezve a történteket. Csak nagyon halovány helyzetecskéink voltak ebben a rövid időben, de igazán egyik sem volt veszélyes. Mindez hamar megbosszulta magát. A mezőnyben is jobban és gyorsabban mozgó vendégek kíméletlenül szertefoszlatták azt az apró reményt, ami egy pillanatra megvillant. Harmadszorra is betaláltak, amikor is a kapunkra vezetve a labdát, lőttek Pernecz kezei mellett a kapuba. 0-3. Innentől kezdve esélyünk sem volt. Erőlködtünk de mindhiába. Lassan kezdett szétesni a csapat mentálisan és felőrlődni is. El kellett ismreni, jobban mentek a vendégek. Ezt a nézőtéren sem cáfolta meg senki, a fonyódiak is egyetértettek vele. Ráadásul két újabb találatot is kapott a már földön heverő csapatunk. Szerintem senki sem gondolta a mérkőzés előtt, hogy ennyivel felénk tudnak kerekendi. Sikerült még egy becsületgól szereznünk Erdei által, de ez már tényleg csak a becsületünknek volt vigasz. Ekkora, 4 gólos különbség azért nincs a két csapat között, ráadásul Pernecznek két-három nagyonn bravúrja is volt. Nagyon nehéz helyzetbe kerültünk, eléggé elhúzott pontokban a Balatonszentgyörgy. Vissza van még azonban a tavaszi szezon is. Bármi megtörténhet, de tény, hogy a mai napon beigazolódottak elég látványosan a hibáink. Ezek kijavítására a téli időszak fog rendelkezésre állni. Hajrá Fonyód!