A 2010-es bajnokságban már Pamuki Zsolt vette át a csapat irányítását, és a jóslat kezdett beteljesedni. Az eredmények fokozatosan jöttek, hétről hétre erősebb lett a csapat, és nem talált legyőzőre. Riválisainkon sorra átléptünk, majd eljött a legnagyobb megmérettetés ideje, és az addig szintén veretlen Karád látogatott Fonyódra. Több mint 70 néző előtt sikerült 3-0-s győzelmet aratni, és bebiztosítani, hogy őszi első legyen Pamuki Zsolt csapata. Nem mellékesen úgy, hogy mind a kilenc találkozót megnyerték fiaink.

Az utóbbi időben nem igazán részesülhettünk kimagasló sportsikerekben. Persze helyén kell kezelni a dolgokat, de egy ilyen kis közösségben ez akkor is megsüvegelendő, sőt elismerésre méltó. Mert a jövő, az utánpótlás, hogy Fonyódon ne csak a jelenben, hanem évtizedek múlva is legyen sportélet, az ezektől a gyermekektől is függ. És bizony öröm nézni, ahogy játszanak, ahogy a meccseket követően is ott maradnak a futballpályán, és beszélgetnek, fociznak, egymást segítik. Nem a számítógép előtt ülnek, és tömik magukba a fertőt, ami manapság átjárja a fiatalabb korosztályt.

Aki egy kicsit is érdeklődik a sport iránt, annak nyugodt szívvel ajánlom kis csapatunk mérkőzéseit, akiknek csak annyit kívánhatunk – mi, sportszerető emberek -, hogy minél több sikerélményben legyen részük, hiszen a sport az egyetlen olyan közösségi erő, ami a legcsekélyebb anyagi ráfordítás mellett a lehető legnagyobb érzelmeket váltja ki az emberből. Sok sikert a tavasszal is srácok! Hajrá Fonyód!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés